Tokaji

A Tokaji név mára fogalom lett, és nagyon sok mindent takar. Elsősorban a Tokaji Borvidéket, vagy más néven Tokaj-Hegyalját. Hazánkban 22 ismert borvidék található, ennek egyik legismertebbike a Tokaji. A világ első zárt borvidéke, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei kiemelt védelemben részesülnek.

A tokaji eredete, a kezdetek

A Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik. Az Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező népekkel telepítettek be a királyság területére. Ekkor még Tokaj-Hegyalja nem tűnt ki a többi borvidékek közül. A tatárjárás tökéletesen földig rombolta a meglévő szőlőterületeket, amelyek újratelepítésére IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba.

Máig több község név is tanúskodik erről,  például Olaszliszka, Bodrogolaszi. Valószínűleg ezekben az időkben került a borvidékre a furmint, bakator és a gohér szőlőfajta is.   
Az 1590-es években már használták az „aszú szőlő” kifejezést Tokaj-hegyalján, azaz már készítettek aszúbort.

A Tokaj-Hegyaljai borok a 18-19. században

A 18-19. században 20-22, ma 27 települést magába foglaló Tokaj-Hegyalja napjainkban három fajtára alapuló fehérborvidék. A három szőlőfajta közül a legrégebbi sárgamuskotály, amelyet az elmúlt kétszáz évben a furmint, illetve a hárslevelű szorított fokozatosan háttérbe. A ma a borvidék 70%-n termesztett furmint nagy valószínűséggel olasz-francia eredetű, Tokaj-hegyaljára a híres délvidéki bortermő területről, a Szerémségből került.

A hárslevelű szintén délről származik, feltehetően szlavóniai eredetű. Bár egy időszakban – a hazai ízlésnek nem mindenben megfelelő – hárslevelű termesztését rendeltben próbálták tiltani, a 19. század közepén már a második legelterjedtebb szőlőfajta volt Tokaj-hegyalján.

Tokaji borok

A világhírű aszú készítésére a legalkalmasabb fajta a furmint, amelyet mindenkor lágyabb bort adó fajtákkal, például fejér-szőlővel és purcsinnal igyekeztek házasítani. A fő fajtákon túli régi szőlőfajták, köztük vörös bort adó szőlők sokáig makacsul tartották magukat, az egységesülés a 19. századi filoxéravésztől kezdve fokozatosan ment végbe.

A tokaji borok minőségi sorrendje évszázadokon keresztül változatlan volt: a közönséges asztali bort követte a főbor, amelyet később szamorodninak neveztek, majd következett az aszú és végül az eszencia.

Tokaji kultúra

A Tokaji kultúra is jelentősen változott az utóbbi évtizedekben, ez nagyban köszönhető a városi színház, illetve a Kulturális Központ megnyitásának. Többek között ennek is köszönhető, hogy a világörökség részeként elismert város 2008-ban elnyerte a Kultúra Magyar Városa címet.

Tokaj – a borvidék központja – az egyik legbájosabb, legszebb természeti adottságú, nagy történelmi múlttal rendelkező kis város Észak-kelet- Magyarországon, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. Érdemes felkeresni a sok látnivaló, műemlék, boros pince és természeti érték mellett egész évben programok sorozata, fesztiválok várják az ide látogatókat.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tokaj

Vissza a kategória cikkeihez