A sárgamuskotály Tokaj-Hegyalja harmadik fő fajtája. A teljes tokaji bortermelésnek ugyanis csupán kis részét adja az aszú. A zárt borvidéken öt szőlőfajta termesztése engedélyezett. Ezek: a Furmint, a Hárslevelű, a Sárgamuskotály, a Zéta és a Kövérszőlő.
Sárgamuskotály eredete
Más néven muscat lunel. Elő-Ázsiából származó fajta, talán a legrégibb időktől megtalálható szőlő a Kárpát-medencében, egyes források szerint már a rómaiak idejében is termeszthették. Tokaj-Hegyalja, Mátraalja és Balatonboglár környékén a legnépszerűbb. Tokaj-Hegyalján egyre több termelő telepíti, nagyobb teret engedve neki. Régebben Badacsonyban is ismert volt, azonban ma inkább az Ottonel Muskotály a jellemző arrafelé.
Sárgamuskotály fő jellemzői
A muskotályos fajták legnemesebbike és a legősibb szőlőfajták egyike. A harmadik legjelentősebb – és egyben az egyetlen nemzetközi – fő fajta a Tokaji Borvidéken; itt az ültetvények területének kb. 2-3 %-át teszi ki. Lédús bogyókat terem, finom savakkal, jó cukorgyűjtő, és aszúsodásra is hajlamos. Érzékeny viszont a peronoszpórára, a lisztharmatra és tömött fürtjei miatt rothadékony is.
Más fajtákkal házasítva játékosságot, bujaságot, intenzív fűszeres illatjegyeket tud csempészni a borba, a muskotályos jegyek már néhány százalékos részarány esetén is határozottan érvényesülnek – ízlés dolga, hogy ezt ki mennyire szereti.
Friss, üde virágos, gyümölcsös aromáit gyakran egy kevés maradékcukor teszi hangsúlyosabbá, kedvesebbé. Korán leszüretelve, reduktív iskolázást követően száraz vagy félszáraz fajtaborként lepalackozva térítőborként is jól működhet, kellemes, behízelgő aromáinak köszönhetően.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Muskotály
Vissza a kategória cikkeihez